Templom

Bagi Római katolikus templom (1772-74 épült)

Községünk története:

A település nevének keletkezése tisztázatlan. A faluban számos régészeti lelőhelyet találtak. A Peres dűlőben a rézkortól a bronzkoron át a római korig terjedően kerültek elő leletek. A Diósberki dűlőben szarmata temetőrészletet és Árpád-kori sírt tártak fel. Magyar nemzetiségű, római katolikus vallású, népművészeti hagyományokat őrző település.

A késő neolit korból (lengyeli kultúra i.e. 2800-2500) származó, igen jelentős temetőt tártak fel a szomszédos Aszódon, melyhez egy jelentős település tartozott az Adria-tengertől érkező “Tengeri kagyló út” és a Tokaj felől érkező Obszidián út kereszteződésében. Így joggal feltételezzük, hogy ekkor már a Galga mentén – így Bagon is – lakott hely volt. Ezt bizonyítandó régészeti leleteket találtak a bagi Peres-dűlőben (Érdy-féle lelőhely).

A rézkor középső szakaszából (bodrogkeresztúri kultúra i.e. 2200-2100) és kései szakaszából (péceli kultúra i.e. 2100-1900) is kerültek elő edények.

A bronzkor korai szakaszából (hatvani kultúra i.e. 1800-1600) hamvasztásos sírra és edényekre bukkantak, a középső szakaszából (i.e. 1700-1300) urnatemetőt találtak a vasút nyomvonala mentén, a késői szakaszból (i.e. 1300-1200) a halomsíros kultúra leletei kerültek elő több helyszínről: edénytöredékek, bronz használati tárgyak, díszek.

A vaskor (i.e. 700- időszámításunk kezdetéig) korai szakaszából is tártak fel edénytöredékeket, ill. a kelta nép által használt, időszámítás környéki kemencét.

Az I. századból szarmaták sírjai kerültek elő.

Avar régészeti leleteket eddig még nem fedeztek fel, bár a szakirodalom a Tatárülésen és a – jelenleg nem pontosan ismert helyszínű – “Betu pori” területén földvárat jelöl. Ezek feltárása mindmáig várat magára.

A középkorból (IX-X. század), már feltehetően a honfoglaló magyarok nyomaiként, edénytöredékre és orsógombra leltek. A Diósberki-dűlőben Árpádkori temetőt fedeztek fel. A Bag szomszédságában hajdan lévő Liget falu, ill. az egykori Oroszló falu XIII-XIV. századi emlékanyaga került elő.

Községünk első írásos említése egy 1394-es oklevélből ismert. Nevének eredete tisztázatlan.

Baagh=bágy aa=á, gh=gy völgyet jelent. Mint Horto-bágy, Biator-bágy.
Előbb az Ákos nemzetségé. Első oklevéli említése határ per miatt – a mai ,,peres”- Aszód felőli rész okán 1394.
1740 után lett Grassalkovich Antalé, aki támogatta a templom
építését és felvidéki RK. palócokat telepített ide. Az ,,o”és ,,ó” és ,,a”   hangzók  ,,á”-nak ejtése ma is megfigyelhető a beszédben.

Általános leírás

1796 “Bag. Magyar falu Pest Vármegyében, birtokos Ura Hertzeg Grasalkovits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pesthez négy mértföldnyire. Földgye nagyobb részént termékeny, fája mind tűzre, mind épületre elég, mivel földgyeinek némelly része homokos, néha pedig réttyeinek ártanak a vízáradások; noha malma helyben, szőleje is meglehetős, mindazáltal második Osztálybéli.”

1851 “Bagh, magyar falu Pest-Pilis vmegyében, a pest-kassai országutban, saját postahivatallal és váltással Kerepes és Hatvan közt. Lakja 1500 kath., paroch. templommal. Hegyes völgyes határa, kevés homokot kivéve, igen termékeny, rétjei a Galga mentiben szépek, patakjában sok rákot fog, Kis-Bagon vendégfogadója van, és igen gyönyörü vadas erdeje, mellyből azonban a nagy vadak már csaknem egészen kipusztultak, bort is termeszt. A gödöllői uradalomhoz tartozik.”

“Kis-Bag, Baghoz tartozó vendégfogadó a pest-kassai országutban, szép erdőségek közt.”

Nevének eredete

Valószínűleg a bágy szóból származik, amely régi magyar tájszó és olyan mélyedést jelöl, amelyben alkalmanként víz gyűlik össze. (Lásd még Hortobágy, Biatorbágy)Azonban valószínübbnek látszik, hogy a rendszeresen felbukkanó vita ellenére a perzsa, kurd. urdu , azeri és örmény ‘Bagh” szóból (jelentések “kert, kerti”) került a besenyő szavak közé. A Wikipedia szerkesztésén belül is diszkrepancia van, mert az utóbbi jelentést igazolja a ‘Bagh’ címszó.

Története

A közelben az újkőkori leleteket találtak, és az ásatások által felszínre hozott rézkori, bronzkori, és római korból származó tárgyak azt bizonyítják, hogy azóta folyamatosan lakott, sőt, a török hódoltság idején sem néptelenedett el.

Első okleveles említése 1394-ből való Baag formában, első ismert pecsétje 1740-ből származik. Első tulajdonosa valószínűleg az Ákos nemzetség volt, majd Luxemburgi Zsigmond, a Báthoryak, később az Eszterházyak birtokolták. 1703-ban 68 adófizető családfőt írtak össze a településen.

1736-ban Grassalkovich Antal megvásárolta a község negyedét és 10 évvel később a fennmaradó birtokrész is a tulajdonába került. Ő építtette a templomot az 1770-es évek elején és ő telepítette be a környékre a németeket és a szlovákokat.

Napjainkban az ipari központok közelsége miatt az itt lakók közül kevesen kapnak munkát a községben, munkavállalóik 90%-a a környező települések valamelyikén vagy a fővárosban dolgozik.

Nevezetességei

  • A nagy, egyhajós barokk stílusú római katolikus templomot gróf Grassalkovich Antal végrendelete szerint 1772–1774 között építették. Bejárata mellett az egyik oldalon szent András, a másikon szent János apostol szobra áll — magát a templomot is András apostol tiszteletére szentelték fel. Homlokzati tornya 1945-ben súlyosan megrongálódott, ezért részben újjá kellett építeni: a torony felső része és sisakja 1963-ban készült. Tágas, csehsüveg boltozatos belső terét újabb keletű festmények díszítik. Berendezése késő barokk, illetve kora klasszicista stílusú.
  • Nepomuki Szent János szobra (barokk, 18. századi, a Galga hídjának tövében).
  • A szoborhoz közel áll az átalakított és felújított Turbina malom. A malom egykori gépei közül kettő az aszódi Petőfi Múzeumban tekinthető meg.
  • Csárdák:
    • A falu határában áll az 1820-as években épített, népies klasszicista stílusú Kisbagi csárda;
    • a Csintoványi dűlőben, a régi téglavető helyén áll a Csintó csárda.
  • A Csintó csárda közelében fakad a Petőfi-forrás.
  • Bag 600 éves — emlékoszlop, Pannonhalmi Zsuzsa műve (1994). A sumér pecsétnyomó hengert formázó oszlop Bag történetét meséli el hat tételben:
    • őskor,
    • Emese álma,
    • török idők,
    • 1848-49,
    • hagyományos épületek,
    • Muharay-együttes.
  • Ugyancsak a 600 éves évfordulóra állították a turul-szobrot.
  • Az első világháborús emlékművet 1918-ban emelték a világháború áldozatainak emlékére. 1948-ban kiegészítették.
  • A második világháborús emlékmű a templom kertjében áll. A monolit négy oldalába az elesettek neveit vésték be.

Templomunk története

A Pongrácz-féle térképen Árpádkori kerektemplom, majd 5öl hosszú fatemplom van, és későbbi gótikus elődjét a török által támogatott rácok elpusztították 1562-ben.
Főajtajának kőkerete füles záróköves. A toronyhomlokzat szobrai: Szt. János apostol kehellyel, evangélista jelképe a sas, Szt. András apostol hálóval és az X kereszttel ő a templom védőszentje is. A barokk mozgalmasságából a szép falpárkány, a szegmens és ellipszis ablakív és hagymaíves toronysisak vonal mutatkozik de ez az eredetinek csak utánzata.
A 37m-es torony 3 harangia, súly és alsó karimaátmérő és öntési ideje szerint: 6,5q
95 cm, 1952. 3,8 q 75 cm, 1952. és 1,6q, 54cm, 2000.
A legkisebb harang 0,8 q 40 cm, 1952-ben készült. Kerekharasztra került át ajándékként a 2000-ben épült Szt.László templomba. A
tomyot 1945-ben ágyúlövés érte és az I. világháború után megmaradt 1737-es és
1772-es harangjai megsérültek, 1914-ben az ónsípokat és a 2 harangot rekvirálták.

A templom épülete

A belsőtérben cseh süveg boltozatú kórus és hajó rész. A kórus alatti kápolnában
Pieta másolat, szemben vele a Szűz Mária, mint a Magyarok Nagyasszonya (magyar
koronával). Amellett Szt. Antal szobra van.
A kóruson: A II. világháborúban lerombolt toronnyal az orgona is megsemmisült. Az 1948-
ban készült 15 változatú Scheffer János orgona Gergely Ferenc és Baróti István
tervezésében Keve József műhelyében épült újjá 1999-ben. 1734 sípja van.
Elektromos trakturájú játékasztal 3 manuál, 30 regiszterrel, plusz 10 kopula és 2 tremolo.
Az orgona hangszin váltásai előre programozhatók a setzer segítségével (kb. 120 programhely).
Érdekessége, hogy a cressendo (henger) is programozható.
Az I.manuál a főmű, a II. maniuál a pozitív mű redőnyszekrényben, a III. manuál a redőnymű. Különleges hangzást biztosít a két redőnymű.

Az oldalfalak fél-nyolcszögű tagoltsága a barokk jellemzője: belépve az első
boltozaton Szűz Mária mennybevétele és megkoronázása. Az oldal hajlatban Mária és Jézus monogramja.
A hátsó fülkében missziós kereszt és Krisztus a kereszten. A kórus felső ívén Dávid király koronával és a zsoltározó hangszerrel mizmorral, a mellvéden talán  Szt. Cecília orgonával as a kobzos angyal az énekesek védőszentjei.
A kosárív alatt lévő 9 virág a 9 angyali kart, esetleg a 9 múzsát szimbolizálja – Kalliopé a zene múzsája.

Belső tér

A belső tér mozgalmas és összetett amit elsősorban a falak hullámzása okozza.

A hátsó csehsüveg boltozaton Mária mennybevétele és megkoronázása látható. Egyik oldalon a betűk Mária nevét adják ki, míg a másikon, a görög ró és szí betűkből Jézus jele olvasható ki.

A középső csehsüveg boltozaton a hegyi beszéd jelenete látható, amint Jézus a nyolc boldogságról beszél. Kétoldalt az alfa és omega, a görög abc első és utolsó betűje a Krisztusban gyökerező kezdetet és véget jelképezi.

A régi szószék az oltárral egyidős, homlokzatán a Szentlélek ábrázolása található galamb formában. A csúcsán Mózes kőtáblája látható a tízparancsolat törvényeit jelző római számokkal.

A karzat homlokzatán látható Dávid király lanttal. Neki tulajdonítják mintegy 150 zsoltár megírását, ez magyarázza, hogy a kórus elé került. Az alatta két angyal húros ill. orgonaszerű hangszerrel, valamint kilenc virág, amely a 9 angyali kart jelképezi.

Az új orgona 1700 sípos, 27 regiszteres és 3 manuálos.

A szentély homlokzatán egy bárány zászlóval magát Jézust jelenti, ahogy egy pecsétekkel lezárt könyvön ül. Ez a Jelenések Könyve szerinti kívül belül teleírt könyvtekercs, amely 7 pecséttel van lezárva. Az alatta elhelyezkedő 12 virág jelentheti a tizenkét apostolt.

A mennyezet freskói térhatású ábrázolás módjukkal kitágítják a teret. Az össze felé tartó, kupolát képező festményelemek az eget és földet egyesítő mozgalmas látomást ábrázolnak.

Azt a látszatot keltve a hívekben, mintha megnyílna a templom boltozata és láthatóvá válna a mennyei dicsőség: az Atya a Fiú és a Szentlélek angyalok kíséretében.

A kupola tartóoszlopainak ívháromszögében a négy sarkalatos erény van elhelyezve: okosság (Sapientia), igazságosság (Justitia), mértékletesség (Temperantia), lelki erősség (Fortitucio). A kupola négy oldalán szentek arcképe található: Szent Péter, Szent Pál, Szent István király ill. az oltár fölött az első apostolok: Szent András és Szent János.

A jelenlegi oltár fából készült 1930 körül, késő barokk és klasszicista stílusban. Az eredeti valószínűleg falra épített lehetett, ezt bizonyítja a mögötte lévő falfreskó is. Az oltárkép Szent András keresztre feszítését ábrázolja. Kontuly Béla festette 1954-ben, mert az eredeti oltárkép a II. világháborúban megsérült. Az bal oldalán Szent Péter szobra található, kezében a mennyország kulcsával, bal oldalt pedig Szent Pál áll, kezében a halálának módjára utaló karddal.

Az oltár csúcsán a szem felhőben és háromszögben az Atyaisten jelképezi, fölötte az egyenlő szárú „görög kereszt” helyezkedik el.

A szentély falán található még Szűz Mária, Szent József a kis Jézussal és két angyal szoborformája.

A szembemiséző oltár fából készült, Nagy Szent Jusztin és Auréliusz földi maradványait őrzi.

ÉPÜLET

A barokk stílusra jellemzően az épület homlokzata térben erősen tagolt.

A régi sekrestye a templommal egy időben készült. Az utóbbi időkben ez kicsinek bizonyult így, a szentély déli oldalára nagyobb alapterületű új sekrestye épült.

A szentély alatt altemplom (kripta) helyezkedik el.

Az épület mintegy 30 méter hosszú, 12 méter széles és a torony közel 30 méter magas.

Bejárat mellet a homlokzaton Szent János evangélista az őt jelképező sas társaságában és Szent András szobra található.

A II. világháborúban az eredeti torony elpusztult és a harangok is összetörtek. Ideiglenesen négyszögletes toronysisakot készítettek majd később alkották meg a jelenlegi hagymakupolát.

Egyesek szerint a toronysüveg pirosra festett színe is hozzájárult ahhoz, hogy községünket pirosbag elnevezéssel illetik.

Egyéb: Keresztek, Szt. János szobor

Kapcsolódó galéria:

« 1 A 2 »